Dalone blogja

Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát…

Letészem a lantotLetészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Más ég hintette rám mosolyját, Bársony…

85. szonettMúzsám némultan vonul vissza, mígMagasztalásod, gazdag hódolat,Arany tollal tárolja betűit:Kilenc Múzsa csiszolja szavukat.Más jó szókat ír, én jót gondolok,S -- bamba sekrestyés -- Ámen-t zendítekMinden himnusznál, mellyel hivatottElmék műgondja áldja nevedet.Úgy…

  Távol zongora mellettA hangok ömlenek a zongorából,Mint illatos teából száll a gőz.Lassan simítja arcomat a mámorÉs bennem most száz élet kergetőz.Mártának hangja jut eszembe mostan,Oly bársonyos volt s ez nem az övé.Szegény, talizmánt tőle nem is hoztam.Szemem mered a…

Shakespeare: 113. szonettElhagytalak, s szemem lelkembe néz;s ami azóta mondja, hol az út,félig szolgál, félig vakságba vész:látni látszik, de tényleg kialudt;mert nem adja át a szívnek, amitelkap, madarat, rózsát s egyebet;gyors tárgyai nem hatnak lélekigs a maga képeit sem őrzi…

BudapestItt egy arany tábláju gyógytár: a polcokon sok vén doboz; karszéke régi és kopott már, de oly hívó és otthonos. A nagy üveg-ajtón ki is hat a furcsa, gyógyszertári friss szag. - Ott újra más újság akad: egy drágalátos kirakat. Előtte búsan elborongok: uj bonbonok,…

Óh Szív!Nyugodj!Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis, száraz nemzet; izgágán szuszog, zuzódik, zizzen, izzad és…

A Dunánál3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem…

A Dunánál2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én…

A Dunánál1A rakodópart alsó kövén ültem,néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.Alig hallottam, sorsomba merülten,hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.Mintha szivemből folyt volna tova,zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.Mint az izmok, ha dolgozik az ember,reszel, kalapál, vályogot vet,…

A hullámok lágy tánca...A hullámok lágy tánca s odaát a lombok gyenge lejtése az éjjelt lassudan hozták s csillagok raját hívták reszketni az egekre széjjel. Igy ők. S az érzelmek is csendesen mozdulnak benn a szívben ringatóan, emlékezés visszfénye, szerelem hatalma ring, mint…

Reménytelenül Lassan, tünődveAz ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél.Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.A semmi ágán ül szivem, kis…

LoreleyNem értem, a dal mit idéz föl,s hogy oly bús mért vagyok:egy régi, régi regétőlnem szabadulhatok.Már hűvös az este; a Rajnanyugodtan folydogál;a hegycsúcs sugarasragyúlt alkonypírban áll.Ott fenn ül - ékszere csillog -a leggyönyörűbb leány;aranyhaja messzire…

     "Nem vagyok más csak egy k*rva nagyképű kölök, nem sok embert szeretek de értük viszont ölök!!""A barátság igazi dicsősége nem az egymás felékinyújtott kéz, nem a kedves mosoly, nem is a társaságöröme, hanem a lelki-szellemi…

Mit várhatunk el egy olyan naptól, amelyik reggel azzal kezdődik, hogy fel kell kelni?Mondd, hogy k*rva elfoglalt vagyok -vagy fordítva.Mosolyogj! A holnap rosszabb lesz a mánál!Naná, hogy normális vagyok! A hangok is megmondták!Ne szólj szám! Ezelnek úgyis hiába beszélnél.Nehéz…

Pontos vers az alkonyatrólKilenc perccel nyolc óra múlt, kigyúlt a víz alatt a tűz és sűrübb lett a parti fűz, hogy az árnyék közészorúlt. Az este jő s a Tisza csak locsog a nagy tutajjal itt, mert úszni véle rest s akit figyelget: a bujdosó nap búvik a magas füvek között,…

Ismétlés az unás anyja.Jó, azért vagyok a világon, hogy másokon segítsek. De fogalmam sincs mások miért vannak a világon.Két féle sebtapasz van a világon: amelyik nem akar ragadni, és amelyik nem akar lejönni.Kidobtam a frigót, a windows jobban fagyaszt.Láttam a jövőt.…