Shakespeare: 113. szonettElhagytalak, s szemem lelkembe néz;s ami azóta mondja, hol az út,félig szolgál, félig vakságba vész:látni látszik, de tényleg kialudt;mert nem adja át a szívnek, amitelkap, madarat, rózsát s egyebet;gyors tárgyai nem hatnak lélekigs a maga képeit sem őrzi…