Dalone blogja

EgyedülMagam vagyok, rám hull a végtelenség, a fák, a lombok ezre eltemet. Olykor fölém cikáznak még a fecskék, nem láthat itten senki engemet. A táj az ismeretlen mélybe kékül, nincs semmi nesz a lombokon, a fán, s tűz-csókokat kapok a tiszta égtül Én, a merész és álmodó…

Tóth Árpád: Körúti Hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja:…

Radnóti Miklós: GyökérA gyökérben erő surran,esőt iszik, földdel élés az álma hófehér.Föld alól a föld fölé tör,kúszik s ravasz a gyökér,karja akár a kötél.Gyökér karján féreg alszik,gyökér lábán féreg ül,a világ megférgesül.De a gyökér tovább él lent,nem…